24 kg élelmiszer. Ennyit pazarol el egy átlagos magyar ember évente a Nébih szerint. Szerinted jól van ez így?
Az Eurostat szerint a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek. Ez a nagy százalékos arány jól példázza a sok kicsi sokra megy elvet, mert bár a háztartások egyéni élelmiszerhulladékának mennyisége kicsinek tűnhet, összegezve az adatokat a pazarlás jelentős részéért felelősek.
Az elpazarolt élelmiszerek értékét évente 132 milliárd Euró körüli értékre becsülik a szakértők. Ezek a hatalmas számok nem csupán az elpazarolt élelmiszer mennyiségét és árát jelölik, hanem az élelmiszerek előállítása mögötti felesleges, kárbavesző munka mértékére is utalnak. (Eurostat, 2022; European Commission, 2024)
A bevezetőben már hivatkozott cikk a Nébihtől kiemeli, hogy Maradék nélkül programjuk keretében 2016 óta mérik és figyelik az élelmiszerhulladékok mennyiségét és ezek megoszlását a magyar háztartásokban. A felmérés alapján a pazarlás mértéke 2016-ban 68 kg volt fejenként, amelyből 33,1 kg volt tényleges pazarlás. Az élelmiszerpazarlás az összes kidobott élelmiszert jelenti, míg a tényleges pazarlás csak az élelmiszerhulladék azon részét takarja, amit el lehetett volna kerülni.
Ez az arány 2022-re 59,9 kg-ra csökkent, a ténylegesen elpazarolt élelmiszer pedig 24 kg-ra esett vissza. Ez a 27%-os csökkenés remek eredmény, viszont még bőven van tér a fejlődésre. A Nébih szerint ha folyamatosan erőfeszítéseket teszünk ezen a téren, akkor 2030-ra elérhetjük az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) 12.3 fenntartható fejlődési célját: felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás Magyarországon. A program adataiból az is kiderül, hogy a vizsgált magyar háztartások esetében a hajlandóság meg volt erre, ugyanis 80%-uk nyilatkozott úgy, hogy képes lenne tovább csökkenteni az kidobott és kárbaveszett élelmiszer mennyiségét. (Nébih, 2022)
Ahogyan arra többek között a Nébih összefoglalója is rámutat, az infláció és az élelmiszerárak emelkedése nem elhanyagolható tényező a kérdésben. A konyhai maradékok és a fel nem használt, de mégis hulladékként végző élelmiszerek kezelésének és csökkentésének kérdése tehát nem csak fenntarthatósági, de anyagi szempontból is fontos lehet.
Természetesen ez számos tényező függvénye, és akár ennek az összegnek a többszöröse is a szemetesben végezheti. A teljes magyar lakosság szintjére vetítve ezt az összeget, az élelmiszerpazarlás több, mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. (Nébih, 2022)
A Nébih cikkéből kiderül az is, hogy a legnagyobb arányban elpazarolt élelmiszerek listáját a készételek vezetik, melyeket a zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk követnek, így érdemes a bevásárlás és a menütervezés során ezt az adatot észben tartani.
Készíts menütervet, és mielőtt beszerzőkörútra indulsz írj bevásárlólistát. A még környezetbarátabb bevásárláshoz jószívvel ajánljuk a csomagolásmentes boltokat, mint például Pesten a Ligeti Boltot, vagy budaiaknak a Lemérem csomagolásmentes boltot, ahová most a Beeco appon belül kedvezményes kuponokat is találsz. 🙂
Ne feledd, míg a csomagolt élelmiszerek esetében adott mennyiségeket tudsz megvásárolni, addig
Ahogyan az Instagram videónkból is kiderül, egy átlag magyar kb 185 kg csomagolási hulladékot termel évente, így ha csomagolásmentesen vásárolsz, ezt a számot is csökkentheted.
A profi bevásárlólistád ellenére is keletkezett némi maradék, feleslegesnek vélt alapanyag? Az ételmaradékokat gyakran felhasználhatod másnap akár egy új étel alapanyagaként, csak egy kis kreativitás kell hozzá.
A száraz kenyérből pedig gyorsan zsemlemorzsát vagy krutont varázsolhatsz, ami szintén hosszabb ideig eláll. Hiszen emlékszel, a péksütemények terén jellemző a pazarlás.
A maradék főtt rizsből rizsgombócokat gyúrhatsz, míg a húsokból pörkölt vagy saláta is készíthető. Ezek a megoldások nemcsak csökkentik a hulladék mennyiségét, hanem új ízeket és változatosságot is hozhatnak az étkezésedbe.
Ha pedig végképp tanácstalan vagy, hogyan használj fel egy maradék alapanyagot vagy ételt, küldj egy listát a hűtődben lévő dolgokról a ChatGPT-nek, és biztosan lesz néhány jó ötlete. 🙂
Az ételmegosztó alkalmazások, mint például a Munch, lehetővé teszik, hogy olcsón hozzáférhess a hozzád közeleső éttermek és boltok felesleges, maradék ételeihez. Ezzel a készételek pazarlásának pénztárcabarát módon állhatsz útjába. Az alkalmazásban az éttermek és pékségek a még fogyasztható, de másnapra már nem eladható ételeiket találod, amelyeket kedvezményes áron vásárolhatsz meg.
Az utóbbi évek egyik trendi hívószava fenntarthatósággal kapcsolatos körökben a komposztálás. A témában egy egész cikket találsz a Beeco blogon, így most csak röviden foglalom össze a lényeget. A komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a konyhai maradékokat visszaforgasd a természetbe. A komposztálás során ugyanis a szerves anyagok természetes úton bomlanak le, és humuszt, vagyis tápanyagban gazdag talajt hoznak létre, amely kiválóan alkalmas kertészeti felhasználásra.
illetve már lakásban is lehetséges hatalmas kompromisszumok nélkül komposztálni. Ha családi házban élsz, akkor pedig mi sem egyszerűbb, mint az udvari komposzt készítése.
Ahogyan azt gyakran hangsúlyozom a blogcikkeimben: nem kell tökéletesen csinálni. Kezdd apró változtatásokkal, tudatosabb tervezéssel, néhány olyan lépéssel, amiről úgy érzed kivitelezhető a mindennapi életedben anélkül, hogy nagyobb kellemetlenséget vállalnál. Ha úgy érzed segítségre van szükséged, kérdésed van, vagy csak inspirálódnál a témában, akkor látogass el a Beeco Instagram oldalára, vagy töltsd le az applikációt ha még nem tetted. Beezz a rajban!