Régóta mondogatom, hogy a műanyag újrahasznosítása (főleg, ha egyszerhasználatos műanyagokról van szó) csak elodázza a problémákat, amelyet a műanyagok környezetre gyakorolt káros hatását jelenti. A kulcs nem az újrahasznosításban van, hanem a megelőzésben. Ezért is kiemelten fontos a hulladék nélküli életmód bevezetése minél több otthonban.
Mutatok 10 okot, ami miatt a zero waste életmód a megfelelő megoldás a műanyag hulladékok kezelésében:
A műanyagok újrahasznosítási hatékonysága nagyon alacsony, a legnagyobb része égetőbe vagy hulladékleraküóba kerül.
Az újrahasznosított műanyag előálltása drága, illetve nagy mennyiségű és megfelelő minőségű műanyagra van hozzá szükség.
A műanyag hulladék döntő hányadát az egyszerhasználatos, főképpen csomagolási hulladékok teszik ki (közel 40%).
A műanyaghulladék feldolgozása, a műanyagok újrahasználata, és eleve a használata során hatalmas mennyiségű mikroműanyag (illetve műszálas textilek esetén mikroszál) kerül a környezetbe.
Bizonyos műanyag típusok újrahasznosítása nem, vagy nagyon költségesen oldható meg. Nem feldolgozhatóak a vegyes alapanyagú csomagolások (fémgőzölt műanyag – a legtöbb chipes zacskó ilyen), a veszélyes anyagoknak számító műanyagok (festékes vödör, polisztirolhab, hungarocell).
Az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében a rengeteg típusú műanyag hulladékot külön kellene válogatni és feldolgozni. Ennek hiányában az újrahasznosítási folyamat hatékonysága tovább csökken, a keletkező másodalapanyag minősége romlik.
Az egyutas műanyag eszközök újrahasznosítása illetve annak előtérbe helyezése, a legtöbb gazdasági szereplőben erősíti azt, hogy bátran gyártson, használjon ilyen eszközöket.
A rossz minőségű műanyag eszközök használatával újabb mikroműanyagok kerülnek a környezetbe, illetve maga az eszköz is gyorsan válik szemétté.
Legújabb kutatások szerint az újrahasznosított műanyag több mérgező – akár rákkeltő – anyagot is tartalmaz.
Amikor gyerekek és felnőttek egyaránt valami „klasszat” alkotnak műanyag hulladékból (például madáretetőt PET palackból), akkor egyúttal mikroműanyagot gyártanak, illetve az átalakított (ragasztott, festett, darabolt) műanyag már nem kerülhet be az újrahasznosítási folyamatba.
Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor az egyszerhasználatos műanyagokat nem lehet kikerülni, mint például az inzulinos műanyag fecskendők. Azonban ezek mennyisége nem közelíti meg a „kényelemből” használt eldobható műanyagok mennyiségét.