A komposztálás az egyik legősibb és legtermészetesebb hulladékcsökkentési módszer.
Amikor elkezded átalakítani a hétköznapjaidat, hogy minél kevesebb hulladéktermelést érj el, akkor az első lépések általában a lehető legegyszerűbb dolgokról szólnak:
Azonban egy idő után valószínűleg azt fogod érezni, hogy mindez kevés, feljebb kellene lépni egy szintet, hiszen elkezd zavarni a rengeteg kidobott élelmiszerhulladék (amely az ételek elkészítése után marad meg – zöldségek és gyümölcsök héja elsősorban). Gyakorlatilag azt veszed észre, hogy szinte a fennmaradó hulladékodnak a java része ebből áll.
A megoldás egyszerű, mégis sokan félnek tőle, és rettentő bonyolultnak, macerásnak tartják: komposztálás.
“Gyakorlatilag minden olyan konyhai/háztartási hulladék lebomlik a természetben, ami természetes anyagú, így a természet körforgásába vissza tud kerülni.”
(Forrás: Tóth Andi – Dobd ki a szemetest! című könyve)
A komposztáslás egy biológiai folyamat, amely teszi a dolgát. Nekünk ezzel, az előkészítésen, és az évente 1-1 alkalmon kívül, többet nem kell foglalkozni.
Bevallom őszintén, a komposztálás nálunk egy olyan folyamat, amivel gyakorlatilag alig foglalkozok. Apukám segítségével maradék deszkákból elkészítettük, és én csak folyamatosan pakolom bele a komposztálásra kerülő háztartási hulladékokat. A Dobd ki a szemetest! című könyvemben egy leírást is találhattok a komposztáló elkészítéséről, de az internet is tele van olyan leírásokkal, amelyek lépésről lépésre mutatják be a folyamatot. Azonban egy komposztáló nem attól komposztáló, hogy csinos ládába kerüljön a hnövényi huladék, hanem magától a rothadási folyamattól. Így ha van megfelelő helyed a kert egy félárnyékos szegletében, akkor az is bőven elég, ha egy kupacba gyűjtöd a növényi hulladékokat. A természet úgyis elvégzi a rá eső feladatot.
Ha semmi mást nem csinálsz, csak komposztálsz (vagy keresel egy olyan helyet ahova elviheted a komposztálásra szánt hulladékokat), akkor a háztartási hulladékodat minimum 30%-kal egyszerűen csökkentheted. Rendszeres teendő egy komposztálóval alig van. Én évente egy alkalommal átforgatom és átrostálom (ezt természetes növényi tápanyagforrásként használom a műtrágyák helyett). Az év folyamán pedig minden természetes anyagot egyszerűen csak beleborítok.
Az őszi időszak, a tavaszi és nyári zöldség és gyümölcs dömping után, nagyon kritikus időszaka az évnek, ha zöldhulladékról beszélünk. Ilyenkor a fák lehulló levelei, az őszi metszésből származó ágak, gallyak külön hozzáadódnak a háztartási hulladék mennyiséghez. A megoldás nem ezeknek az eltüzelésében van. A nedves kerti hulladék égetése egyébként is rendkívül káros, hiszen jelentősen rontja a levegő minőségét, és nagyban hozzájárul a kertvárosokban egyre gyakrabban kialakuló szmoghoz. A száraz ágak égetése sem ideális megoldás. Az elégetett ágakból származó hamu tápanyagértéke sokkal alacsonyabb mint a komposzté. Így nincs is értelme a kerti hulladék égetésével babrálni. Egyszerűen csak dobd ezeket is a komposztra. El sem tudod képzelni, milyen mennyiséget képes elnyelni. Amikor már azt gondolnád, hogy totálisan, púposan megtelt a komposztálód, akkor már másnapra negyedével össze is esett a tartalma.
Én minden lebomló, természetes alapú hulladékot beleteszek. A háztartási hulladékainknak legnagyobb része ide kerül. Pár különleges hulladék, amiről talán nem is gondoltad volna, hogy beledobható a komposztálóba:
Természetesen vannak tiltólistán lévő hulladékok is, amik bár természetesek, de mégsem ajánlatos a konyhai kerti komposztálóba dobni, mert fertőzésveszélyes, vagy rágcsáló csalogató, vagy egyszerűen csak a komposzt minőségére negatívan hatnak. Ilyenek a vegyszeresen kezelt növények (citrus félék), húsevő állatok ürüléke (ezek komposztálásához külön komposztálóra van szükség). Vannak olyan természetes hulladékok is amiket a legtöbben nem javasolják a komposztra dobásukat, mértékkel azonban én mégis megteszem. Ilyen a csont, és a főtt étel. Ha ritkán ezekből marad, és ki kellene dobni, akkor első körben megkapja a kutya és a cica itthon. Azonban ha nekik nem akarom odaadni, akkor betszem a kerti komposztálóba. Bár lassabban, de mégis lebomlanak.
Az elmúlt 15 éves komposztálási tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy még soha semmilyen problémát nem okoztak ezek. Egy dologra azonban érdemes figyelni (bár én ezt sem tapasztaltam még meg – korábban erdő mellett laktunk, jelenleg a belvárosban): ha megjelennek a rágcsálók, akkor legalább átmenetileg fel kell hagyni az ilyen jellegű hulladék komposztálásával.
A JÖN Alapítvány 2018-ban rendezte meg első alkalommal a Komposztáló-szépségversenyt, a “Ne égess, komposztálj!” őszi kampányának keretén belül. Idén szeptemberben elindult a III. menet is. A játék célja a komposztálás népszerűsítése. A versenyben bárki megmutathatja, hogy hogyan komposztál, legyen az vállalkozás, magánszemély, kerti vagy beltéri, esetleg közösségi komposztáló.
A két hónapig tartó kampány időszak alatt a környezetvédelmi alapítvány kollégái nem csak azoknak a komposztálóknak a bemutatását várják, akik már rutinos rókaként évek óta komposztálnak, hanem azoknak is, akik a kampányon fellelkesülve most vágnak bele.
