A maradékbolt, eredeti elnevezésében scrap store, egy igazi kincsesbánya lehet azok számára, akik nem csupán kreatívak, hanem komolyan gondolják az ökológiai válságot, és tenni is szeretnének azért, hogy egymást támogatva a krízisből kilábaljunk.
A maradékbolt (scap store) egy olyan beszerzési hely, ahol hulladékot értékesítenek, oly módon, hogy ökológiai lábnyom csökkentés mellett, a hulladékok új értéket kapva továbbra is használatban maradhassanak. Ugyanis az itt megtalálható hulladékok akár magánszemélyek, akár alkotók alapanyagait jelentik egy újabb alkotáshoz vagy akár a hétköznapi újrahasználathoz. Az itt megtalálható hulladékból lett maradékok minden esetben olyan tárgyak, amik átalakítás után képviselnek értéket. Jó példa erre a törött csempedarabok, amelyek alapvetően hulladéknak minősülnek, azonban különleges mozaik díszítések elkészítésre még felhasználhatók.
Az Egyesült Államokban inkább creative reuse-nak nevezik, ami jobban kifejezi a bolt célját, viszont nem utal a kapható készletekre, azaz a hulladékra.
A maradékbolt működési elvét tekintve hasonlít egy adománybolthoz. Mindkettő hulladéknak szánt eszközöket, tárgyakat értékesít, ezáltal mentve meg attól, hogy a hulladéklerakóban vagy szemétégetőben végezzék.
Az adományboltok használható és működőképes eszközöket, tárgyakat árusítanak, elsősorban magánszemélyek adományaiból összeálló készletükből. A maradékbolt azonban kizárólag tiszta, biztonságos és valamilyen célra újra/továbbhasználható, alapanyagnak szánt hulladékot tart. A beszerzési hely szerint többnyire helyi vállalkozások, gyárak hulladékát szortírozzák és értékesítik, melyet a vállalkozó adományként vagy nagyon alacsony áron ad tovább a maradékboltnak.
A maradékboltok készleteiket sok helyről tudják biztosítani. Környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb, ha a környékbeli vállalkozások, gyárak, termelő üzemek hulladékát gyűjtik be. De nem ritka, hogy egy-egy helyi rendezvény után megmaradó hulladékkal is bővítik a kínálatot. Ez a változatosság az elérhető hulladékfajtákban is megmutatkozik. Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben nagyobb mennyiségű textil hulladék, más esetekben építkezésből megmaradt hulladék vagy akár egy-egy rendezvényről visszamaradt szóróanyag érhető el a maradékboltban. Leginkább attól függően változik a maradékbolt kínálata, hogy éppen milyen forrást sikerül találnia a maradékbolt üzemeltetőinek.
Mindkettőre egyaránt jellemző, hogy általában non-profit szervezetek indítják és működtetik. A maradékbolt esetében viszont előfordul, hogy akár profitorientált vállalkozások is elindíthatják. Ezzel szemben egy adományboltnál egyáltalán nem jellemző a profitorientált hozzáállás.
A maradékboltok aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi vállalkozásokból kikerülő, de még valamilyen formában továbbhasználható hulladékok ne kerüljenek azonnal deponálásra, használatban tartásukkal csökken a keletkező szemét. Ezzel egyidőben az alkotni vágyóknak olcsó alapanyag beszerzési forrást biztosítanak. Az érdeklődők a maradékbolt közösségébe új tagként csatlakozva tagdíj fejében vásárolhatnak. Jellemzően a tagsági jelentkezés elfogadásának feltétele, hogy helyi (vagy környékbeli) lakos legyen.
Leggyakrabban előforduló hulladékok a textilek, szabászati maradékok, papír, fém és műanyag hulladékok. Az adományozó vállalkozások számára a közeli maradékbolt működése gazdasági szempontból is hasznos, hiszen együttműködésükkel jelentősen csökkennek a vállalkozás hulladékkezelésre fordítandó költségei. Továbbá az adományozó cég egy ilyen jellegű együttműködéssel sokat hozzá tud tenni az ökológiai válság megoldásához, azaz környezetvédelmi és ökológiai szempontból is rendkívül előremutató tevékenység.
A maradékboltok azonban nem csupán egyszerű üzletek, ahol hulladékot kaphatunk újrahasználati céllal. Olyan közösségformáló helyszínek, ahol rendszeres szemléletmódváltó eseményt is rendeznek egyrészt a tagság, másrészt nyílt események segítségével a nagyközönség számára.
A maradékboltok esetében megvan az a lehetőség, hogy a helyi hulladékok felhasználása céljából együttműködjenek upcycling alkotókkal is, ezáltal még komolyabb erőt jelentenek az ökologikus szemléletváltásban.
A maradékboltok véleményem szerint azonban egy kisebb veszélyt is rejtenek magukban. nevezetesen, hogy az impulzusvásárlásainknak teret adhat. Rendkívül olcsó, kreatív célra használható hulladékok a kreatív lakosságot arra ösztönzik, hogy egyre többet és többet vásároljanak, anélkül, hogy azokat valóban fel is használnák a későbbiekben. Ennek eredményeképpen ezek a megvásárolt hulladékok mégiscsak szemétté válnak. Ennek megoldására több maradékboltnál a tagdíj nem egy adott időszakra szól, hanem a maradékboltból elvihető mennyiségekre (alkalom, darabszám, súly, stb.). Ezenkívül fontos, hogy a maradékboltok meglátogatásakor is minden esetben környezettudatosak maradjunk. Csak azt és annyit vásároljunk meg, amire és amennyire valóban szükskégünk van.
Magyarországon jelenleg (tudomásom szerint – a szerk.) nem működik a szó eredeti értelmezésében vett maradékbolt. Azonban bizonyos jellemzői némely magyar kezdeményezésnél, vállalkozásnál fellelhetőek. Ilyen jellegű vállalkozás az OldBlue, amelynek az helyi bemutatótermén túl, az érdeklődők a vállalkozás raktárában is keresgélhetnek kincsek után. A cég elsősorban farmerruházati darabokból készít különféle használati és dekorációs tárgyakat, értékesítés céllal, melyek online webáruházon keresztül illetve a bemutatóteremben vásárolhatók meg. Ezen túl az OldBlue raktárából, kimondottan kreatív/továbbhasználati célra, vásárolhatunk különféle hulladéknak indult, de kreatív alapanyagként felhasználható dolgokat. Kapható itt például szivacs, filc töltőanyag, jégakku, textilek, szabászati maradékok, szövetek, farmer ruházati termékek bizonyos részei (például gombok, cipzárak, nadrágzsebek), árnyékolóvásznak, rövidáru.
Ezen kívül a Humusz Szövetség indított egy online felületet, ahol hasonló elvek szerint lehet “hulladékot” felajánlani illetve befogadni.